Köszöntjük Bajót község honlapján

Nagy örömömre szolgál, hogy felkereste településünk honlapját. Remélem, hogy miután végignézte, nem fog csalódni az itt látottakban. Talán kedvet is kap, hogy személyes élményekkel gazdagodjon falunkban, melyre számos lehetőség kínálkozik. Bajót – ez az ősrégi település – gyönyörű természeti környezetben fekszik, Komárom-Esztergom megye keleti részén, a fővárostól kb. 60 km-re, a Gerecse keleti lapályainak ölében. Bajót Imre király 1202. évi körlevelében Bojot (?) néven fordul elő először. Bajót története szorosan összefügg a XIII. században épült románkori templom történetével. A legutolsó helyszíni vizsgálatok bizonyították, hogy a templom épületében a XIII. századtól a XVIII. századig (1771) négy építészettörténeti periódust különböztethetünk meg. A románkori tornyot és templomhajót, az északi toronyoldal gótikus oldalajtaját, a lőrésszerű ablakok kialakításának korát és a XVIII. századi (mai) templomképeket.

Egy 1317. évi oklevél bizonyítja, hogy a templom építésével egyidőben vár is épült, melyet az oklevél királyi várként ír le. A vár utolsó említését 1332-ben találjuk. A máig feltáratlan vár helyét egy újabbkori monográfia (1938) így említi: „nem messze a templomtól, a múlt század második felében még láthatóak voltak a hajdani várnak földbe temetett romjai”. A bajóti Öreg-kő magas, meredek falai ritkaság számba mennek hazánkban. A sziklamászók rendszeresen keresik fel és másszák meg a szinte függőleges sziklákat. Az Öreg-kő csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a környező vidékre, szép tiszta időben az esztergomi Bazilika kupolája is jól látható. A kék-túra útvonalának az Öreg-kő is része. A bajóti Öreg-kő hegy nem csak a hegymászóknak és a kirándulóknak nyújt maradandó élményt. Barlangjaiban – melyek közül a „Jankovich” barlang a leghíresebb – komoly régészeti ásatásokat végeztek. A talált 20-25000 éves leletek tették európa hírűvé a barlangokat.

MILLENNIUMI GYŰJTEMÉNY ÉS TÁJÉKOZTATÓ KÖZPONT

Magyarország egyetlen Millenniumi gyűjteménye (közgyűjtemény) 2002. április 3-án került átadásra a millenniumi rendezvények záróakkordjaként.

Péliföldszentkereszt

Bajót közigazgatási területéhez tartozik Péliföldszentkereszt. Középkori romjai 1700 elején még állnak. Mai műemlék templomát (barokk, 216 m2) 1735-ben Eszterházy Imre hercegprímás építette. Ő nyilvánította hivatalos búcsújáróhelynek. 1913 novemberétől a Szalézi Rend veszi át a kegyhelyet. A templom főoltárépítménye és a benne található összes szobor fából készült. Míves színes üveg ablakai jól illeszkednek a belső tér hangulatához. A templomtól nem messze találjuk a kálváriát, stációi különböző építészeti stílusban készültek. A kolostortól 600 méterre az 1937-ben készült lourdesi barlangot láthatjuk. A Szalézi Rend 1993-ban végleg visszakapta péliföldszentkereszti tulajdonát – azóta a szalézi atyák vezetésével az összes épület megújult. Az épületekben , a kolostorban, a Don Boscó házban, az ifjúsági házban a nyári idényben pihenni vágyókat, turistákat fogadnak, ifjúsági táborokat szerveznek.

Üdvözlettel: Tóth Zoltán polgármester

Akár rólunk is mondhatták volna:

Otthoni levegő, kellemes, édes és páratlan a világ összes levegői között, felejteni is könnyebben tud benne a káros ember! Abonyi Árpád
Abonyi Árpád
Író, költő
Az ember mindent otthonról hoz, a viselkedést, az értékrendet, a koncepcióját önmagáról, a világról és a saját helyéről a világban. Makai Rita
Makai Rita
Író, költő
Mindegy, hogy hol is van az otthon, egy biztos: ott, ahol a szeretet van. Belső Nóra
Belső Nóra
Író, költő
Hazamegyek, bárhol legyen is az, ahol szeretteim és barátaim élnek. Otthonomnak érzek minden olyan helyet, ahol szabad akaratomból egy hétnél több időt töltöttem egyhuzamban. A régi görögök úgy tartották, ott a hazánk, ahol jól megy a sorunk. Talán nekik is igazuk van. Száraz Miklós György
Száraz Miklós György
Író, Költő